Sajtóanyag az EU Duna-Régió Stratégiája Konferenciára.

Nemzetközi Stakeholder Konferencia
a Duna Stratégiáért

sajtó-háttéranyag

Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 2010. február 25-26.

„Az Európai Bizottság indítványozta a “Duna-völgy újraegyesítését” a közép- és délkelet-európai integrációs folyamatok részeként. Danuta Hübner – a Regionális Politika Európai Biztosa, 2008. októberi nyilatkozatában támogatta egy Európai Duna Stratégia kidolgozását, amelynek hosszú távú célja egy új közép- és délkelet-európai növekedési tengely alapjainak megteremtése.”

Az Európai Duna Stratégia készítési folyamatának részeként Nemzetközi Stakeholder Konferenciát tart az Európai Bizottság 2010. február 25-26-án a Magyar Tudományos Akadémián. A szervezésben társszervező szerepet tölt be a Magyar Külügyminisztérium, továbbá az érintett szaktárcák (a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium), illetve Budapest Főváros és a Studio Metropolitana Nonprofit Kft. A Duna Stratégiával kapcsolatos bővebb információk, valamint ez a háttéranyag elektronikus formában a www.dunalog.com oldalon megtalálható és letölthető.

Az előzmények

Az Európai Tanács 2009 júniusában felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozzon ki egy, a Duna-medencével foglalkozó uniós stratégiát, amely nagyobb jólétet, biztonságot és békét biztosíthatna a térség polgárainak. A Duna menti, illetve a Duna vízgyűjtő területén fekvő államokat – teljes gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális potenciáljuk kiaknázása érdekében – egy transznacionális európai támogatási területként kezelné a leendő stratégia.

A létrejövő új régió célja, hogy összekapcsolja a területén fekvő régi és új demokráciákat, biztosítsa a tudományos dinamizmust és a kulturális sokszínűséget, valamint kapocs legyen Nyugat- és Kelet-Európa között. A Duna Románia és Bulgária belépésével az EU jelentős folyójává, a kibővített, új Európa jelképévé vált.

A Duna Stratégia kidolgozási folyamata

A stratégia partnerei, ún. „stakeholderei” a helyi és regionális önkormányzatok, valamint a regionális fejlesztésért felelős szervezetek, illetve a gazdasági, tudományos, kulturális, környezetvédelmi és társadalmi szervezetek. A régiók feletti térszervezés az Unión belül is egy új folyamat új kihívásokkal, kialakulóban lévő eljárásokkal, döntésmechanizmussal, újonnan bevonandó források nélkül – kizárólag a már létező pénzügyi és egyéb erőforrások jobb koordinációjával. A Stakeholder Konferenciák a stratégiakészítés formális, egyeztető fázisának elemei. A nemzeti szinteken megfogalmazott álláspontok, valamint a stakeholder konferenciák eredményei alapján dolgozzák majd ki a Duna Stratégia első verzióját.

 A konferenciák keretében a szereplők széles köre szólítható meg egy közös, több pilléren nyugvó, perspektivikus Duna Stratégia létrehozása érdekében. A Duna-kérdésben érintettek találkozása egyben rávilágít a közös gondolkodás, az alulról jövő építkezés fontosságára is. A kölcsönös kapcsolatok elmélyülése, az egymásra utaltság realizálása elősegítheti az együttműködésen alapuló kapcsolatrendszerek kiépülését a térségben, melyek egyszerre képesek kapcsolatot teremteni a régi és új tagállamok között, valamint szolgálhatják a délkeletei régiókkal való összehangolt fejlődését.

A Duna Stratégia készítésének munkafolyamata

A nemzeti Duna Stratégia

A magyar Duna Stratégia megalkotásáért a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Európai Duna Stratégia Tárcaközi Szakértői Munkabizottság a felelős. A munkacsoportban helyet kapnak az érintett tárcák, valamint szakmai és helyi szervezetek. Ezen munkacsoport tagjaként a Studio Metropolitana és - a hazai folyó szakasz Duna-menti városok és régiók együttműködéseként létrejött - Duna Partnerségi Hálózat is jelentős szerepet vállalva a stratégiai munkálatokban.

A Nemzetközi Stakeholder Konferenciát előkészítette a 2010. január 20-án Budapesten megrendezett, a hazai Duna témában érintettek (stakeholderek) véleményét a stratégiakészítés folyamatába integrálni hivatott Nemzeti Stakeholder Konferencia.

A Duna arca, Budapest

Budapest alkotó részese szeretne lenni annak a kormányzati erőfeszítésnek, amely egy jó Duna Stratégia létrehozását célozza meg, és amely lehetővé teszi, hogy Budapest a délkelet-európai (SEE) térség transznacionális új típusú centrumaként működhessen. E szerepével a metropolisz térség (3,5-4 milliós népesség), majd ennek köszönhetően az ország, sőt a SEE térség versenyképesebb lehet és sikeresebben boldogulhat. Budapest ezért egy közös gazdasági térként tekint a Duna Régióra, sőt, az európaiak is hasonlóan gondolnak az egész Duna-térségre.
Ezért Budapest regionális központi szerepének növeléséhez, valamint a Főváros jobb pozicionálásához szükséges a délkelet-európai térségszervező szerep növelése és a közép-európai régiókkal fenntartott kapcsolatok újraértelmezése. Ennek érdekében fontos, hogy Budapest nemzetközi és hazai kormányzati szinteken elindított kezdeményezésekkel segítse az Európai Duna Régió létrehozását. Ez a régió ugyanis 2014-2020 között forrásszervező szerepet tölthet be az európai regionális támogatáspolitikában, amely Budapest – mint a Dunai térség természetes központja – számára nagyságrendileg növekvő lehetőségeket jelenthet európai uniós források felhasználására. Emiatt a 2013-ban záruló város- és régiófejlesztési tervezési időszakban Budapestnek fokozott figyelmet kell fordítania: a Duna Fővárosa városarculat kidolgozására, az Európai Duna Régió megalakításának forrásszervezésére és programozására, illetve aktív szervezésének támogatására.

A Duna Program várható eredményei

Budapest nemzetközi és interregionális szerepvállalásával a Duna Régió helyi szerveződései és intézményi keretei létrehozásának kezdeményezőjévé válik, ezáltal növekszik forrásszervező képessége. A fejlesztéspolitikai törekvések és a stratégiai arculatépítés hatásaként növekedhet versenyképessége, amely kiegészül a közösségi irányításban megjelenő társadalmi innovációval. Budapest ezáltal hamarosan a gazdasági, üzleti szféra érdekeltjeinek kedvelt helyévé léphet elő, miközben turisztikai szempontból is erősödhet látogatottsága. Mindezek fényében a Főváros nem csak az ország gazdasági motorjaként, hanem az európai városhálózat meghatározó tereként funkcionálhat, miközben megszerezheti a délkelet-európai térség Kapuvárosának szerepét is.

A Duna Stratégiában való aktív szerepvállalással és egy egyéni program kialakításával nemzetközi szinten is elismertté teheti Budapest a Duna-fejlesztéspolitikáját, amelyet kormányzati szintre emelve (hazánk Európai Uniós elnöksége idején) az egész délkelet-európai térség számára modellértékű várostérség-fejlesztési program alkotható. A 2011. évi Uniós elnökség programjaként Magyarország és Budapest térségszervező és -alakító szerepét hivatott hangsúlyozni a Duna-politika a Délkelet-Európa új integrációs és regionális fejlesztési irányvonalaként.